A lélek útja húsvétkor – a sötétségtől a fényig
Húsvét nemcsak egy vallási ünnep. Húsvét a lélek egyik legmélyebb utazása, habár nekem személy szerint az Adventi időszak az ami mélyen megérint.... Egy folyamat, amely újra és újra végbemegy bennünk: amikor valami régi meghal, hogy valami új megszülethessen. A sötétség, az elengedés, a csend, a bizalom és a szeretet misztériuma ez — ami végül a feltámadásban összpontosúl.....
A nagy csend – amikor a világ hallgat
A nagypéntek csendje nem a békés csönd, inkább a vihar előtti csendre emlékeztet. Ez a lélek mélységének csendje, amikor a régi világ szétesik, és az ember már nem kapaszkodhat a megszokottba. itt már a belső kotyogó hangok elhallgatnak.... Ez a csend fájhat, mert benne ott van minden veszteség, elengedés és bizonytalanság. De a csend egyben szent tér is. Olyan, ahol valami mélyebb születhet meg bennünk – ha engedjük.
Ebben az időszakban sokan érzik magukat elveszettnek, kimerültnek, üresnek. Valami megmagyarázhatatlan félelem, kételkedés és bizonytalanság jár át mélyen legbelül. Csak a csendben veszed észre, a világ zaja, ha kifelé figyelsz eltakarja ezt.....Ezekre a lelki állapotokra néhány Bach-virág is lehet segítőd, mint például:
• Szelídgesztenye – amikor a lélek már a végső kétségbeesés határán áll, és nincs kapaszkodó - nem látod a fénysugarat
• Ernyős madártej – a veszteség, gyász, sokk és fájdalom enyhítésére.
• Kékgyökér– azoknak, akik nem tudnak a belső hangjukra hallgatni, és másoktól várják a választ
• Sülzanót – ha már feladtuk, és nem hiszünk benne, hogy még van remény.
Ezek az eszenciák finoman támogatnak abban, hogy átmenj a sötétségen, és megtaláld újra a belső fényt.
De a vihar előtti csend és a vihar mindig változást hoz, még ha a vihar széttép és felkavar akkor is. Ez egy olyan erő, mely áldás a természettől. Ahhoz hogy valami új megszülessen, valaminem el kell múlnia.... A vihar előtti csend a régi rend/megszokott sémáink utolsó sóhaja, mikor még kapaszkodunk a megszokotthoz, de már készülődik a változás – nem más ez mint a halál előszobája.....
Élet. Halál. Újászületés. E szent hármasság mely mindig minden pillanatban körülvesz és zajlik kint is és bent is....
A változás e három szakasza – a régi megtartása, az új megszületése, majd a régi meghaladása – olyan, mint egy belső átalakulás szakrális folyamata: előbb elfogadjuk, ami volt, majd megérkezik az új impulzus, végül megszületik bennünk valami tisztább és igazabb. Ez a hármasság a Szentháromság élő mintázata: az Atya ősi rendje, a Fiú átalakulást hozó jelenléte, és a Szentlélek újjászülő ereje – az örök körforgásban, ahol minden vég egy magasabb rendű kezdet is egyben.....
Az áldozat és bizalom útja a sötétségben
A húsvéti történet legmélyebb üzenete az önátadásban és a szeretetben rejlik. A valódi áldozat nem önfeladás, hanem a lélek bátorsága: amikor elengedjük a régi énünket, a fájdalmainkat, a görcsös ragaszkodást — és bízunk. Akkor is, ha még nem látjuk, merre tovább.A feltámadás nem külső esemény. A lélek belső újjászületése. Egy új nézőpont, egy új érzékelés, ahol már nem a félelem, hanem a szeretet vezet.De ez csak a legmélyebb bizalommal leht megélni. Bizni valamiben ami a felfogható világ fölött áll, hinni a kegyelemben.....
A húsvét tanítása örök: a csend, a sötétség, a szeretet, az elengedés és a fény útja mind bennünk él. Nem kell megijedni attól, ha épp egy belső nagypéntekben vagy – ez is része a lélek szent átalakulásának.Ha úgy érzed, most benned is mozdul valami, vagy szeretnél segítséget ebben a belső úton, örömmel kísérlek. Támogatlak a felismerésekben, a mély elengedésben, és az újjászületés első fénysugarainál – finoman, tisztelettel, a saját ritmusodban..
