Vezetni… és vezetni hagyni - Az erő, amely felemel
Igaz, a kora tavasz már rég elmúlt, de a mi kertünkben most érkeztünk el oda, hogy a szőlőt megmetszük. Inkább a férjem, mintsem én, de azért próbálkozom. Mindig nagy fejtörést okozott, és most is okoz, hogy melyik ágat, vesszőt kellene metszeni – valahogy mindig sajnáltam megcsonkítani őket. Ha...
A katángkóróval szerintem már mindenki találkozott.
Ha jártál a természetben, biztosan megragadta a szemed pillantását kéksége (hahó, itt vagyok, figyelj rám!), vagy, ha a lelked bugyraiban, érzelmeid kuszaságában - megvolt a feltételhez kötött szeretet, ragaszkodás, vagy akár a szeretet utáni szomjúság... ( de ha epés vagy akkor is:o)
Itt a tavasz, már érezheted az arcodon a nap melegét, hosszabbak a nappalok és hajnalban hallhatod a madarak csivitelését....a természet ébredezni kezd.... újult erő vibrál mindenben....minden a maga nyugalmával növekedni, bimbózni kezd. Az élet megnyilvánulása csendben zajlik, szinte észrevétlenül, pillanatról pillanatra. Én nem látom benne a...
Így Advent heteiben felmerült a hit kérdése és az igazságosság erénye.
A Bach esszenciák közül elsősorban a Tárnics jutott eszembe - a HIT virága. Ennek a virágnak az eszenciája segít a kétség és a bizalom közti térben az egyensúly megtalálásában a hit által. Segít kialakítani a hit lehetőségét, de nem a vakhitét, hanem egy egészséges kételkedő...
Az utolsó leveleit hullajtja a nagy diófa..... a termése mely összeszedve várja, hogy megtörjék, de még nem elég hidegek a nappalok, még nem elég sötétek az esték, még várat magára....A kutyák és a madarak rájárnak a földön maradt darabokra, elropogatják őket..... Mikor már kellő képen kiszárad és csonthéja roppan- eljön az idő, hogy áttörve,olajos...